2020.01.17. Géczy Olga - Bartók Béla Kamarazenekar 50 éves. Megemlékezés a Vollnhofer ArtStudioban
2020 események, Események , Zene, ének, tánc
written by Admin on 17-01-2020 22:44
BARTÓK BÉLA KAMARAZENEKAR
Géczy Olga 50 évvel ezelőtt, 1969. december 20-án tartotta a Zeneakadémia Nagytermében a Józsefvárosi fiatalokból álló zenekarával azt a nagy sikerű hangversenyét, amely után a Bartók család engedélyezte a zenekar számára a Bartók Béla nevének a felvételét.
Erre emlékeztünk a Vollnhofer ArtStudioban 2020. jan. 17-én egy baráti beszélgetés keretében.
Prof. Dr. Prokopp Mária köszöntötte a résztvevőket
Czigány György felidézte emlékeit a fiatal karmester kollegináról, az 1969. dec. 20-án a Zeneakadémia Nagytermében tartott koncertről és annak visszhangjáról
Prof. Perényi Eszter hegedűművész, aki szereplője volt Géczy Olga 1969. évi hangversenyének Bach szólószonátát adott elő
Harsányi Zsolt, a Bartók Béla zenekar tagja emlékezett az 1969-es koncertre és Bartók dallamokat ad elő fagotton.
Simon Erika szólt Géczy Olga művésznővel való megismerkedésének élményéről,
Kis-Leizer Anna: Bartók Béla: Román táncokat adott elő zongorán.
Kaiser László a Hungarovox kiadó vezetője szólt a Géczy Olga művészi pályájába betekintést nyújtó készülő kötetről.
Az Artstudio falain PAJOR ILDIKÓ festőművész "Hang Szín Kép Sibeliusnak" című kiállításának digitális grafikáí láthatóak.
Géczy Olga 50 évvel ezelőtt, 1969. december 20-án tartotta a Zeneakadémia Nagytermében a Józsefvárosi fiatalokból álló zenekarával azt a nagy sikerű hangversenyét, amely után a Bartók család engedélyezte a zenekar számára a Bartók Béla nevének a felvételét.
Erre emlékeztünk a Vollnhofer ArtStudioban 2020. jan. 17-én egy baráti beszélgetés keretében.
Prof. Dr. Prokopp Mária köszöntötte a résztvevőket
Czigány György felidézte emlékeit a fiatal karmester kollegináról, az 1969. dec. 20-án a Zeneakadémia Nagytermében tartott koncertről és annak visszhangjáról
Prof. Perényi Eszter hegedűművész, aki szereplője volt Géczy Olga 1969. évi hangversenyének Bach szólószonátát adott elő
Harsányi Zsolt, a Bartók Béla zenekar tagja emlékezett az 1969-es koncertre és Bartók dallamokat ad elő fagotton.
Simon Erika szólt Géczy Olga művésznővel való megismerkedésének élményéről,
Kis-Leizer Anna: Bartók Béla: Román táncokat adott elő zongorán.
Kaiser László a Hungarovox kiadó vezetője szólt a Géczy Olga művészi pályájába betekintést nyújtó készülő kötetről.
Az Artstudio falain PAJOR ILDIKÓ festőművész "Hang Szín Kép Sibeliusnak" című kiállításának digitális grafikáí láthatóak.
Fotó: Paiss László, David Aurell
Géczy Olga karmester 50 évvel ezelőtt alapította Budapesten a Bartók Béla Kamarazenekart, amely a szocialista Magyarország zenei éltében egyedülálló jelenség volt.
A szocializmusban az Állam monopóliuma volt a kultúra minden területe. A zenei életet a Filharmónia irányította.
Az ő engedélyükkel mutatkozhatott be 1969. december 20-án a Józsefvárosi ifjúsági zenebarátok kamara-zenekara a Zeneakadémia Nagytermében. Géczy Olga ezt az együttest, mint a VIII. kerületi általános iskola énektanára alakította ki az iskola jó hallású roma-gyerekeiből és azok rokonaiból 1963 és 69 között, minden anyagi támogatás nélkül.
Géczy Olga ezt az elszántságot a szüleivel együtt magával hozta a galántai szülőföldjükről való 1946-évi kitelepítéskor, amikor ő az elemi I. osztályos tanulója volt. A zongora és mindenük Galántán maradt és egy szükséglakásból látogatta Budapesten az általános és a középiskolát. Andor Ilona énektanár segítségével készült fel a zeneakadémiai felvételre. A diplomás karmester csak a VIII. kerületi általános iskolában kapott énektanári állást 1963-ban, amit olyan lelkesen végzett, hogy hat év alatt magas színvonalon játszó Kamarazenekart alakított ki a tanítványaiból...
S mivel ez az 50 évvel ezelőtti zeneakadémiai hangverseny telt házzal hatalmas sikert aratott, s ugyanakkor a zeneakadémia kistermében a Filharmónia által szervezett hangversenyre csak 7 jegy kelt el, Géczy Olga a Filharmónia, vagyis a magyarországi zenei életben ettől kezdve kegyvesztett lett. Nem kapott több hangverseny-lehetőséget, állását elvesztette, útlevelet sem kapott, hogy külföldre utazhatott volna.
Így kényszerült 1975-ben az illegális távozásra, amit akkor disszidálásnak neveztek és a legsúlyosabb államellenes tett volt akkoriban...
Ezután a korábbihoz hasonló akaraterővel juttatta sikerre a tehetségét és lett Európa-díjas nemzetközileg elismert karmestere a Zürich-i Akademisches Orchesternek.
Géczy Olga emberi és művészi életének erre a nagy jelentőségű fordulópontjára emlékeztünk a Vollnhofer ArtStudioban 2020. jan. 17-én.