Magyar Sibelius Társaság Egyesület
Magyar Sibelius Társaság Egyesület
Hosszú előkészítés után 2019 májusában megalakult a Magyar Sibelius Társaság Egyesület, a MAST. Első támogatója és fáradhatatlan segítője a Finn Sibelius Társaság (Sibelius-Seura) elnökségi tagja, Jorma Mäenpää volt.
A MAST alapítóinak célja, hogy a finn zeneszerző életművét Magyarországon népszerűsítse, a magyar-finn zenei kapcsolatokat ápolja és erősítse. E célok elérésében nagy segítséget jelent, hogy az alapító tagok többsége zenész, számukra Sibelius művei jól ismertek és kedveltek. Örömmel szerveznek e művekből hangversenyeket Magyarországon és a határokon túl is. A MAST céljai között szerepel még a Sibelius-életművel kapcsolatos kiadványok megjelentetése, tudományos előadások szervezése, a zenei vonalon elismert külföldi és magyar szakemberek találkozásának és tapasztalatcseréjének megszervezése, a külföldön működő Sibelius Társaságokkal való kapcsolat kiépítése és velük közös programok szervezése.
A MAST elnöke Szabadi Vilmos kiváló hegedűművész, aki szoros kapcsolatban áll a Finn Sibelius Társasággal és kurzusokat tart Finnországban.
A MAST alapítóinak célja, hogy a finn zeneszerző életművét Magyarországon népszerűsítse, a magyar-finn zenei kapcsolatokat ápolja és erősítse. E célok elérésében nagy segítséget jelent, hogy az alapító tagok többsége zenész, számukra Sibelius művei jól ismertek és kedveltek. Örömmel szerveznek e művekből hangversenyeket Magyarországon és a határokon túl is. A MAST céljai között szerepel még a Sibelius-életművel kapcsolatos kiadványok megjelentetése, tudományos előadások szervezése, a zenei vonalon elismert külföldi és magyar szakemberek találkozásának és tapasztalatcseréjének megszervezése, a külföldön működő Sibelius Társaságokkal való kapcsolat kiépítése és velük közös programok szervezése.
A MAST elnöke Szabadi Vilmos kiváló hegedűművész, aki szoros kapcsolatban áll a Finn Sibelius Társasággal és kurzusokat tart Finnországban.
2020. január 7-én került sor a Vollnhofer ArtStudioban MAST bemutatkozó rendezvényére. A résztvevőket a Finn Köztársaság nagykövete Markku Virri köszöntötte. Az esemény képei és videói ITT tekinthetők meg.
A bemutatkozó programjában a zene és a képzőművészet egyaránt helyet kapott.
A galéria falait a MAST egyik alapító tagja, Pajor Ildikó festőművész különleges, színes digitális grafikái borították, melyek Sibelius zenéjének inspirációjára készültek. Befejezésül Szabadi Vilmos hegedűművész, a MAST elnöke Bach szólószonátáiból adott elő három tételt. Az érdeklődő hallgatók két nagy termet zsúfolásig megtöltöttek.
A közeljövő programjai között szerepel egy izgalmas, kevéssé ismert téma feltárása: Sibelius és Vecsey Ferenc (1893-1935) magyar származású hegedűművész és zeneszerző kapcsolatának ismertetése, valamint Sibelius IV. szimfóniájának pszihológiai megközelítésű elemzése.
A MAST aktuális programjai a Sibelius Society Hungary facebook-oldalon valamint a www.vollnhoferartstudio.hu weboldalon tekinhetők meg.
A MAST Egysület (székhelye: 1137. Budapest, Szent István krt. 12. III. 5., email címe: vollnhofer.artstudio@gmail.com, számlaszáma: MagNetBank 16200010-10101975) örömmel hívja tagjai közé mindazokat a zeneszerető
érdeklődőket, akik az Egyesület céljait magukénak érzik és készek támogatni.
Szabadi Vilmos hegedűművész elnök Dr. Pap Éva alelnök Luostarinen Éva titkár
A közeljövő programjai között szerepel egy izgalmas, kevéssé ismert téma feltárása: Sibelius és Vecsey Ferenc (1893-1935) magyar származású hegedűművész és zeneszerző kapcsolatának ismertetése, valamint Sibelius IV. szimfóniájának pszihológiai megközelítésű elemzése.
A MAST aktuális programjai a Sibelius Society Hungary facebook-oldalon valamint a www.vollnhoferartstudio.hu weboldalon tekinhetők meg.
A MAST Egysület (székhelye: 1137. Budapest, Szent István krt. 12. III. 5., email címe: vollnhofer.artstudio@gmail.com, számlaszáma: MagNetBank 16200010-10101975) örömmel hívja tagjai közé mindazokat a zeneszerető
érdeklődőket, akik az Egyesület céljait magukénak érzik és készek támogatni.
Szabadi Vilmos hegedűművész elnök Dr. Pap Éva alelnök Luostarinen Éva titkár
Sirató Ildikó előadása
Sibelius Balett a Finn Állami Operában 2022. május 14-én én 18.50 látható élőben
A balett Jean Sibelius életét mutatja be gyerekkorátol haláláíg.
Jorma Elo koreografiájával előadja az idén 100 éves Finn Nemzeti Balett.
Zene Jean Sibelius, Richard Strauss.
A balett egyenes adásban látható ingyenesen 2022. május 14. én 18.50 kor. Keresd meg a ”SUORA LÄHEYS 14.5” vagy ”Watch at Stage24” sárga képet. Ebben beinditható az elöadás, a megadott idöpotban, ha rákattintasz a ”Katso suora lähetys” vagy ”Watch at Stage24” gombra.
Jean hegedül, majd gyönyörködik egy könyvben levö kép láttán ahol fehér repülö hattyúk láthatók. Édesapja temetésén Jean fantáziája is szárnyra kel.
Elsö felvonás
Aino Järnefelt (Sibelius jövendö felesége) családjának nyaralojában vagyunk. Aino Järnefelt és huga Ellin ott töltik a nyarat más családtagokkal. Ainon veli Armas Järnefelt barátjával Jean Sibeliussal érkezik a villába. Jean probálkozik ismerkedni, de sajnos nagyon kinosan érzi magát az elökelö család társaságában. Mindennek ellenére Jean és Aino vonzódást éreznek egymás iránt.
Aino nem kap szüleitöl pozitiv támogatást az uj kapcsolatához. Huga Elli meg magányos és féltékeny mivel neki nem sikerül semmiféle udvarlót találni.
A kerti ünnepségen vidáman táncolnak a fiatalok a kertben, de egy vihar megszakitja az ünnepséget. Egyedül Elli marad kint az esöben és bánatában öngyikos lesz a közeli erdöben. Miután megtalálják a holttestét a feldúlt Aino Jean-ra hagyatkozik a gyászában. Aino és Jean közötti kapcsolat elmélyül.
Helsinki
A szerelmesek Aino és Jean eljegyzik egymást és összeköltöznek. Jean probál beszélni terveikröl Aino apjával, de ö nem igazán támogatja a tervet Jean származása miatt. Viszont késöbb, hall Jean által komponált Kullervo sikeréröl és végül hozzájárul az esküvöhöz.
Bécs
Jean Bécsbe utazik zeneszerzést tanulni és résztvesz a zenekari próbákon, de tul ideges mindig. Bécs szabag légkörét viszont élvezi. Mulatozik baráti társaságban, szerencsejátékkal és bordélyházban szórakozik.
Helsinki
Jean hazatér, mivel minden pénzét elherdálta kénytelen még a ruháját is eladni. Jean probálja kiengesztelni a szomorú Ainot. Megjelennek a pénzkövetelök, de a család nem tudja kifizetni az adoságot. Aino bejelenti, hogy gyermeket vár. A házaspár szerelme ismét fellángol. Jean lendületet kap a zeneszerzés terén és megszületik a hegedüverseny müve.
A hegedüverseny gyakorlása során sok negativ véleményt kap a zenészektöl, ami nagyon dühössé és szomorúvá teszi Jeant. Igy ismét összeomlik és a haverok társaságában mulatozással próbálja elfelejteni sikertelenségét. Aino természetesen ellenzi ezt.
Hazatérve a szomorú Ainot találja otthon, mivel a 2 éves Kirsti lányuk meghalt. Jean és Aino a bánatukban egymásra találnak és szerelmük fellángol.
Második felvonás
Jean próbál dolgozni és gondoskodni családjáról. A család anyagi helyzete továbbra is tragikus. Jean nem tud összpontositani a zeneszerzésre. Aino a gyerekkel foglalkozik, tanitja öket. Jean ismét elmenekül a problémáktól.
Helsinki
Finnországban polgárháború dühöng. A család elmenelül Jean testvéréhez, de szökésükkor a Vörös Gárda megfenyegeti öket. Jean terstvére megvesztegeti a katonákat, igy megmenekülnek. Jean látja a hattyúraj repülését és ismét ihletet kap a zeneszeréshez.
Jean nagyon zavart és ideges a zenekari probák alatt. Barátaival iszogatással probálja magát aktivnak tartani. Aino megérti Jean problémáit, de fél, hogy a végén ö lesz depresszios.
A család boldogan él. Jean elzárkozik barátai hivásától. Jeannak végre sikerei vannak a zeneszerzés terén.
Utolsó rész Ainolában
A Sibelius család készülödik Jean születésnapi ünnepségére. Megérkeznek a gyerekek és unokák. Jean hirtelen szivinfarktust kap és Aino karjaiban meghal.
A Magyar Sibelius Társaság bemutatkozó hangversenye 2023.03.22-én a budapesti Finn Nagykövetségen
Tavaszi hangverseny keretében mutatkozott be a nagykövetségen a Magyar Sibelius Társaság. A társaság célul tűzte ki a két ország közötti zenei kapcsolatok erősítését, és a finn nemzeti zeneszerző életművének bemutatását a magyar közönségnek. Szabadi Vilmos hegedűművész, a társaság elnöke és tanítványa, Farkas Boglárka virtuóz játékukkal varázsolták el a meghívott vendégeket.
A Face Book bejegyzés ITT található
Finnország nemzeti zeneszerzöjének, Jean Sibeliusnak tiszteletére lobognak ma a zászlók az országban.
Finnország nemzeti zeneszerzöjének, Jean Sibeliusnak tiszteletére lobognak ma a zászlók az országban.
Judit Mäkinen
Ma szeretettel ajánlom Sibelius Opus 1 müvét, mely öt karácsonyi dalt tartalmaz. Ezek közül a 4. a legtöbbet énekelt a finn templomokban karácsony közeledésének idején rendezett együttes éneklésekkor is. A szöveget 1887-ben Zacharias Topelius írta svédül ,versének címe Julvisa , Magyarul Karácsonyi dal a neve, de sajnos nem találtam a szöveg magyar fordítását Itt hallható Jorma Hynninen operaénekes elöadásában:
Sibelius opus 1
2024.02.24. Dr.Kaszás Annamária és Dr.Varga Réka előadása a Sibelius Társaság szervezésében a Vollnhofer ArtStudioban
Dr Kaszás Annamária "Sibelius és kora szubjektív szemmel"
„Annamária és én rendszeresen elzarándokolunk Finnországba az éves Sibelius Fesztiválokra
Lahtiba. A gyönyörű muzsika élvezete mellett rendre bebarangoltuk a csodálatos finn tájat,
megtekintettük a mester életének állomásait és a többi korabeli művész múzeumait, emellett
kortárs finn alkotókkal is megismerkedtünk. Annamária, aki kiváló vizuális érzékkel megáldott
Lahtiba. A gyönyörű muzsika élvezete mellett rendre bebarangoltuk a csodálatos finn tájat,
megtekintettük a mester életének állomásait és a többi korabeli művész múzeumait, emellett
kortárs finn alkotókkal is megismerkedtünk. Annamária, aki kiváló vizuális érzékkel megáldott
bőrgyógyász, ezen eseményeket csodálatosan szép fotókkal dokumentálta, s ezekkel illusztrálva
tartana egy prezentációt a fenti élményekről.
Én, mint pszichiáter, kutatásokat végeztem egy érdekes lélektani jelenségről - s hogy hogyan
kerül ide Sibelius? Az az előadás meglepetése lesz. Annyit elárulok, hogy több híres korabeli
pszichiáter őt tartotta a pszichoanalítikát a zenében leginkább megjelenítő zeneszerzőnek”
”
Én, mint pszichiáter, kutatásokat végeztem egy érdekes lélektani jelenségről - s hogy hogyan
kerül ide Sibelius? Az az előadás meglepetése lesz. Annyit elárulok, hogy több híres korabeli
pszichiáter őt tartotta a pszichoanalítikát a zenében leginkább megjelenítő zeneszerzőnek”
”
Dr Varga Réka "A nem ragyogó liget"
A pszichogén halál intenzív pszichés traumához kötődik, mely rövid időn belül olyan erős ingertöbbletet hoz a lelki életbe, hogy azt lehetetlen a szokásos módon feldolgozni. A pszichogén halálhoz vezető folyamat során a normál motiváció és a célorientált viselkedés fokozatos, progresszív hanyatlása zajlik. Megfelelő intervenció nélkül az első tünetek megjelenésétől számítva huszonegy napon belül bekövetkezik a halál. Meghalhat egy embertársunk azért, mert úgy gondolja, hogy visszavonhatatlan vereséget szenvedett, és beletörődik a halálba, mely az egyetlen megküzdési lehetőségnek tűnik számára. A pszichogén halál nem öngyilkosság.
Már a történelem korábbi időszakaiban megfigyelték a jelenséget. A XVII. századi amerikai jamestown-i kolónia telepesei körében, az 1700-as évek rabszolgái között, a II. világháború koncentrációs táboraiban és japán fogolytáboraiban, illetve a koreai és a vietnami háború hadifogolytáboraiban a korabeli leírások alapján „csak feladták és meghaltak”. Távolabbi kultúrákban „mágikus halál”–ként aposztrofálják. Napjainkban katasztrófák életben maradt áldozatainál, valamint kórházba bekerülő idős betegeknél és súlyos testi kórkép diagnózisával szembesülő pácienseknél figyeltek fel megjelenésére. Folyamatban lévő kutatásunkban intenzív osztályos kezelésben részesült betegek körében vizsgáljuk a pszichogén halál jelenségét.
A pszichogén halálhoz vezető út állomásai az alábbi sorrendben követik egymást: elsőként a szociális visszahúzódás stádiumát figyelhetjük meg, majd az érintett apátiássá válik, ezután következik az abulia stációja, majd elérkezik a pszichés akinézia szakasza, és innen számítva három-négy nap alatt bekövetkezik a pszichogén halál. Röviddel a halál előtt paradox jelenség, a „hamis ébredés” észlelhető.
A pszichogén halál közvetlen biológiai okát, ami a szervezet fizikai pusztulásához vezet, a Cannon-féle stressz modell írja le. A fent részletezett fázisok hátterében az agy működését vizsgálva a dopamin egyensúlyának zavara detektálható. A mélylélektani megközelítés szerint a traumatikus esemény szembesíti az egyént végső tehetetlenségének élményével, elvész a biztonságérzet és a kontroll érzése, s ezen elemi fenyegetésérzés indítja be a biológiai stresszválaszokat.
A pszichogén halál első négy fázisból lehetséges visszafordítani az állapotot, így döntő fontosságú a tünetek mielőbbi felismerése. A történelmi időkben a fogolytársak vették át külső motivátorként a hiányzó belső motiváció szerepét. A modern kezelésben a sokktalanítás valamint az agyi dopamin rendszereken ható gyógyszerek alkalmazása mellett a pszichoterápiás intervencióé a főszerep, melynek célja a belső motiváció újjáélesztése, a kontroll érzésének visszaszerzése, a szelf visszaállítása érettebb változatban, és az élettörténet újraírása, hogy az magában foglalja a traumát annak minden vonatkozásával együtt. Kulcsfontosságú a kreativitás erősítésének szerepe, mely a szelf újraépítésében és az elveszett tárgy kárpótlásában elengedhetetlen – és itt jutunk el az emberi kreativitást a legmagasabb szintre emelő kultúra, a művészetek fontosságához. Az alábbiakban a fent leírt megküzdés egyik legcsodálatosabb művészi kifejeződését szeretném ismertetni.
„A nem ragyogó liget” (lucus a non lucendo): címet adta Jean Sibelius a IV. (a-moll) szimfóniájának. A mű keletkezésének a hátterét elemezve azon kép tárul elénk, hogy Sibelius alkotói helyzetét tekintve művészileg egyre inkább elidegenedett a zenésztársai által divatossá vált atonális kortárs zene stílusirányzatától, irigyei (zeneszerzőtársak, kritikusok) támadták formálisan emiatt - valójában sikerei miatt. Sibelius válasza az előbbiekre így szólt: „A Negyedik szimfónia tiltakozásul szolgál a mai zene ellen. Abszolút semmit a cirkuszból!” A zeneszerző egészségét tekintve torokrák operáción esett túl akkoriban, évekig halálfélelem gyötörte ezek után - tehát szembe kellett néznie saját halandóságával. A társadalmi hátteret nézve Európa az I. világháború küszöbén állt, s ennek hangulatát Sibelius átérezte, aggodalom hatotta át embertársaiért; melyet még inkább tetézett, hogy az előző század éhínsége miatt a skandináv népek szenvedtek, kéregkenyeret (fák kérgét) kellett enniük a túléléshez – a szimfónia másik neve ezért lett Barkbröd symphony. Akkoriban értetlenség, ambvivalens megnyilvánulások érték a mestert a mű bemutatása után – Sibelius ezt felelte: „Nem találok egyetlen jegyzetet sem, amit eltávolíthatnék, és nem is találok hozzáfűznivalót. Ez erőt és elégedettséget ad nekem.” Wettenhovi-Aspa finn író „Kozmikus szimfóniának” nevezte el a művet. Ez a munka tele van intuícióval, mely a tudattalanból fakad: Sibelius a saját sorsa mellett érezte azt a baljós légkört, mely 1914-ben világháborúvá robbant. A kor nagy pszichoanalítikusai leírták, hogy Sibelius IV. szimfóniája a pszichoanalitika egyik legfigyelemreméltóbb dokumentuma, nincs még egy zenei alkotás, mely ily hűen mutatná meg az introspekciót, Freud és Jung felfedező útjait a tudattalanban, a homályos álmokban – így lett a szimfónia negyedik elnevezése: „A pszichológiai szimfónia”. Ahogy Sibelius mondta:„Egyes zeneszerzők rózsaszín pezsgőt adnak a hallgatóiknak. Én tiszta forrásvizet.”
A zeneszerző ebben a műben megváltoztatta az addig szimfóniákban szokásos tételsorrendet. Elemezéseim alapján azt állapítottam meg, hogy a IV. szimfónia négy tétele párhuzamba állítható a pszichogén halál négy stációjával: a II. tétel a szociális visszahúzódás, a IV. tétel az apátia, a I. tétel az abulia, a III. tétel pedig a pszichogén akinézia időszakát jeleníti meg zenei nyelven - a III. tétel végén külön kiemelve a „hamis ébredés” és a végső elmúlás jelenségét. Az újjászületést a pszichogén halálból pedig Sibelius V. szimfóniája testesíti meg.
Az V. szimfónia keletkezése kapcsán elmondható, hogy az előbbiekben részletezett IV. szimfóniája megírását követően Sibelius határozottan döntött, hogy „a harmonikus zenei nyelv keretein belül folytatja munkáját, és a makrostruktúra illetve a hangszeres színezés területén keres új utakat” Hannu Lintu szavaival élve. Sibelius így szólt, mikor V. szimfóniáját átírta: „Szerettem volna a szimfóniámnak egy elevenebb formát adni”. Az V. a mester egyetlen szimfóniája, melynek az összes tétele a fényes dúr hangnemben íródott. „A fény a világ minden sötét zugát beragyogtatja” ebben a szimfóniában, ahogy szakértők nyilatkoztak róla - vagyis a nem ragyogó ligetet ragyogóvá tette. Jean Sibelius szavai az V. szimfóniája kapcsán: „Isten egy pillanatra kinyitja az ajtót, és zenekara eljátssza az Ötödik szimfóniát. Kezdem látni a hegyet, amelyre biztosan fel fogok jutni.”
Sibelius zenéjének az érzelmek titkos mélységeibe való behatolásáról és gyógyító hatásáról sok rajongója beszámol napjainkban is.
Már a történelem korábbi időszakaiban megfigyelték a jelenséget. A XVII. századi amerikai jamestown-i kolónia telepesei körében, az 1700-as évek rabszolgái között, a II. világháború koncentrációs táboraiban és japán fogolytáboraiban, illetve a koreai és a vietnami háború hadifogolytáboraiban a korabeli leírások alapján „csak feladták és meghaltak”. Távolabbi kultúrákban „mágikus halál”–ként aposztrofálják. Napjainkban katasztrófák életben maradt áldozatainál, valamint kórházba bekerülő idős betegeknél és súlyos testi kórkép diagnózisával szembesülő pácienseknél figyeltek fel megjelenésére. Folyamatban lévő kutatásunkban intenzív osztályos kezelésben részesült betegek körében vizsgáljuk a pszichogén halál jelenségét.
A pszichogén halálhoz vezető út állomásai az alábbi sorrendben követik egymást: elsőként a szociális visszahúzódás stádiumát figyelhetjük meg, majd az érintett apátiássá válik, ezután következik az abulia stációja, majd elérkezik a pszichés akinézia szakasza, és innen számítva három-négy nap alatt bekövetkezik a pszichogén halál. Röviddel a halál előtt paradox jelenség, a „hamis ébredés” észlelhető.
A pszichogén halál közvetlen biológiai okát, ami a szervezet fizikai pusztulásához vezet, a Cannon-féle stressz modell írja le. A fent részletezett fázisok hátterében az agy működését vizsgálva a dopamin egyensúlyának zavara detektálható. A mélylélektani megközelítés szerint a traumatikus esemény szembesíti az egyént végső tehetetlenségének élményével, elvész a biztonságérzet és a kontroll érzése, s ezen elemi fenyegetésérzés indítja be a biológiai stresszválaszokat.
A pszichogén halál első négy fázisból lehetséges visszafordítani az állapotot, így döntő fontosságú a tünetek mielőbbi felismerése. A történelmi időkben a fogolytársak vették át külső motivátorként a hiányzó belső motiváció szerepét. A modern kezelésben a sokktalanítás valamint az agyi dopamin rendszereken ható gyógyszerek alkalmazása mellett a pszichoterápiás intervencióé a főszerep, melynek célja a belső motiváció újjáélesztése, a kontroll érzésének visszaszerzése, a szelf visszaállítása érettebb változatban, és az élettörténet újraírása, hogy az magában foglalja a traumát annak minden vonatkozásával együtt. Kulcsfontosságú a kreativitás erősítésének szerepe, mely a szelf újraépítésében és az elveszett tárgy kárpótlásában elengedhetetlen – és itt jutunk el az emberi kreativitást a legmagasabb szintre emelő kultúra, a művészetek fontosságához. Az alábbiakban a fent leírt megküzdés egyik legcsodálatosabb művészi kifejeződését szeretném ismertetni.
„A nem ragyogó liget” (lucus a non lucendo): címet adta Jean Sibelius a IV. (a-moll) szimfóniájának. A mű keletkezésének a hátterét elemezve azon kép tárul elénk, hogy Sibelius alkotói helyzetét tekintve művészileg egyre inkább elidegenedett a zenésztársai által divatossá vált atonális kortárs zene stílusirányzatától, irigyei (zeneszerzőtársak, kritikusok) támadták formálisan emiatt - valójában sikerei miatt. Sibelius válasza az előbbiekre így szólt: „A Negyedik szimfónia tiltakozásul szolgál a mai zene ellen. Abszolút semmit a cirkuszból!” A zeneszerző egészségét tekintve torokrák operáción esett túl akkoriban, évekig halálfélelem gyötörte ezek után - tehát szembe kellett néznie saját halandóságával. A társadalmi hátteret nézve Európa az I. világháború küszöbén állt, s ennek hangulatát Sibelius átérezte, aggodalom hatotta át embertársaiért; melyet még inkább tetézett, hogy az előző század éhínsége miatt a skandináv népek szenvedtek, kéregkenyeret (fák kérgét) kellett enniük a túléléshez – a szimfónia másik neve ezért lett Barkbröd symphony. Akkoriban értetlenség, ambvivalens megnyilvánulások érték a mestert a mű bemutatása után – Sibelius ezt felelte: „Nem találok egyetlen jegyzetet sem, amit eltávolíthatnék, és nem is találok hozzáfűznivalót. Ez erőt és elégedettséget ad nekem.” Wettenhovi-Aspa finn író „Kozmikus szimfóniának” nevezte el a művet. Ez a munka tele van intuícióval, mely a tudattalanból fakad: Sibelius a saját sorsa mellett érezte azt a baljós légkört, mely 1914-ben világháborúvá robbant. A kor nagy pszichoanalítikusai leírták, hogy Sibelius IV. szimfóniája a pszichoanalitika egyik legfigyelemreméltóbb dokumentuma, nincs még egy zenei alkotás, mely ily hűen mutatná meg az introspekciót, Freud és Jung felfedező útjait a tudattalanban, a homályos álmokban – így lett a szimfónia negyedik elnevezése: „A pszichológiai szimfónia”. Ahogy Sibelius mondta:„Egyes zeneszerzők rózsaszín pezsgőt adnak a hallgatóiknak. Én tiszta forrásvizet.”
A zeneszerző ebben a műben megváltoztatta az addig szimfóniákban szokásos tételsorrendet. Elemezéseim alapján azt állapítottam meg, hogy a IV. szimfónia négy tétele párhuzamba állítható a pszichogén halál négy stációjával: a II. tétel a szociális visszahúzódás, a IV. tétel az apátia, a I. tétel az abulia, a III. tétel pedig a pszichogén akinézia időszakát jeleníti meg zenei nyelven - a III. tétel végén külön kiemelve a „hamis ébredés” és a végső elmúlás jelenségét. Az újjászületést a pszichogén halálból pedig Sibelius V. szimfóniája testesíti meg.
Az V. szimfónia keletkezése kapcsán elmondható, hogy az előbbiekben részletezett IV. szimfóniája megírását követően Sibelius határozottan döntött, hogy „a harmonikus zenei nyelv keretein belül folytatja munkáját, és a makrostruktúra illetve a hangszeres színezés területén keres új utakat” Hannu Lintu szavaival élve. Sibelius így szólt, mikor V. szimfóniáját átírta: „Szerettem volna a szimfóniámnak egy elevenebb formát adni”. Az V. a mester egyetlen szimfóniája, melynek az összes tétele a fényes dúr hangnemben íródott. „A fény a világ minden sötét zugát beragyogtatja” ebben a szimfóniában, ahogy szakértők nyilatkoztak róla - vagyis a nem ragyogó ligetet ragyogóvá tette. Jean Sibelius szavai az V. szimfóniája kapcsán: „Isten egy pillanatra kinyitja az ajtót, és zenekara eljátssza az Ötödik szimfóniát. Kezdem látni a hegyet, amelyre biztosan fel fogok jutni.”
Sibelius zenéjének az érzelmek titkos mélységeibe való behatolásáról és gyógyító hatásáról sok rajongója beszámol napjainkban is.